A MŰHELY

Üdvözlöm a műhelyemben!

Jakab Dániel Gábor vagyok fa és bútor restaurátor, műemléki restaurátor, tagja a Magyar Restaurátorok Egyesületének.

 

Nagybátyám mellett, egy hangulatos kis műhelyben ismerkedtem meg a polgári bútorok restaurálásával tanulóként, majd a szakiskola és a műemlékvédelmi asszisztens tanfolyam után a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban dolgoztam múzeumi restaurátorként 8 évet. Itt szerettem meg a gyönyörű festett népi bútorokat. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen diplomáztam tárgyrestaurátor-művészként. Néhány éve önálló vállalkozóként dolgozom.

 

Szakterületem a műemléki restaurálás, kastély és villa épületek, templomok nyílászáróinak, falburkolatainak, kapujának, fa berendezésének, oltárok restaurálása, pályázatokhoz kapcsolódó restaurátori munkák végzése. A műemlékek restaurálásával összefüggésben a feladatok között szerepel a kutatási, restaurálási és áthelyezési dokumentációk, szakértői vélemények valamint a műszeres diagnosztikai vizsgálatok elkészítése.

Foglalkozom továbbá népi festett-faragott bútorok és politúrozott polgári bútorok restaurálásával, festett felületek konzerválásával és retusálásával, faanyagok szilárdításával.

Törésfelülethez illeszkedő kiegészítés készítése, munka közben.

Kapuzat, restaurálás után

ÍGY DOLGOZOM

Az első tennivaló egy-egy munkadarab műhelybe kerülésekor a felmérés: leírás (készítés kora, stílusa, jellemző stílusjegyek), állapotfelmérés, szükség esetén fotódokumentáció készítése: ismerkedem a munkadarabbal.

 

Ilyenkor megfigyelem a felületkezelés (festés, sellak-politúrozás, viaszolás) minőségét, eredetiségét, hogy meg lehet-e őrizni a bevonatot. Megvizsgálom a tárgy szerkezeti állapotát, sérüléseit, hiányzó elemeit lehet-e szimmetria vagy analógia alapján rekonstruálni. Műemléki munkánál ebben a szakaszban részletes dokumentációt kell készíteni, ami szükséges a helyileg illetékes Örökségvédelmi Hivatal kutatási és restaurálási engedélyéhez. Ilyenkor indokolt lehet festék, vagy lakk-vizsgálatoknál az egymásra festett rétegek kutatása, néhány esetben műszeres vizsgálata.

 

A felmérés után készül el a restaurálási terv, amelyben meghatározom a tárgy restaurálásához szükséges szóba jöhető felhasználandó anyagokat, technikákat, munkafolyamatokat. Vázlatosan összefoglalva:

 

1. Tisztítás;

2. Elöregedett, a felület védelmi funkcióját be nem töltő bevonat (lakkréteg, festés) eltávolítása -ha szükséges;

3. Fertőtlenítés;

4. Konzerválás;

5. Hiányzó és sérült részek pótlása;

6. Pácolás, retus;

7. Felületkezelés, amely lehet a régi felületkezelés felfrissítése, vagy új felépítése.

 

A restaurálás során törekszem minél több eredeti anyagot és a régi készítés-technikának megfelelő metódust használni, de bizonyos esetekben nem kerülhető el a modern restaurálási anyagok alkalmazása. A restaurálás folyamatának meghatározásakor nagyon fontos szem előtt tartani, hogy az adott tárgy egy múzeum kiállítási termének jól klimatizált vitrinjébe kerül, vagy pedig mindennapi használatra szánják. Például egy műemléki, vagy műemlék jellegű épület nyílászárójának restaurálásakor - felújításakor figyelembe kell venni a nagy igénybevételt. A restaurálás folyamatát mindig úgy kell megtervezni, hogy a tárgy várható élettartama az adott körülmények között a lehető leghosszabb legyen.

 

A restaurálás után következik a dokumentáció készítése, amely tartalmazza a restaurálás során használt anyagokat és technikákat (ezek némileg eltérhetnek a tervhez képest), valamint a restaurálás utáni állapot fotódokumentációját is.