DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK

 A restaurálás folyamatában nem csak a tárgy állapotának javítása, konzerválása lehet a cél. A tárgy, restaurálás közben számos információt hordozhat úgy is ha semmilyen vizsgálatot nem végzünk el: A szerkezeti elemekből , készítés-technikából és a díszítő elemekből lehet következtetni a korára és a stílusára.   A lakkozás oldódásából, a ragasztó tulajdonságaiból szintén számos információt be lehet gyűjteni a tárgyra vonatkozóan.

A hagyományos tapasztalati módszerek mellett segítségünkre vannak a különböző kémiai és fizikai vizsgálatok is.

Esetenként ezek a vizsgálatok segítenek hozzá minket néhány olyan adathoz, amivel sikerülhet behatárolni a tárgy korát, a lakk típusát, vagy egy sokszor átfestett darabnál, hogy melyik volt az eredeti szín.

A festett bútoroknál, pédául a régi időkben meghatározók lehettek a festékanyagok pigmentjei és kötőanyagai. Egyes pigmentek jellemzőek voltak egy időszakra, vagy területre. A XIX. század második felétől azonban egyre inkább eltejedtek a szintetikus gyári festékek, amelyek uniformozálták a festést.

A festékek pigment és kötőanyag vizsgálatai hatással lehetnek a restaurálásra is, mert bizonyos pigmentek és kötőanyagok kizárnak néhány technika alkalmazását. Ha erre nem figyelünk, komoly károkat okozhatunk a műtárgyakban.

Ezeknek a vizsgálati módszereknek az alapjait a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézetében sajátítottuk el, szaktanárok vezetésével. Egy restaurátornak valóban az alapokat kell tudni: melyik vizsgálatot mire lehet használni, hogyan kell megfelelő mintát venni és preparálni, mintavételi térképet készíteni, valamint elsajátítani az alapvető mikroszkópos ismereteket. Az első lépés ugyanis a  mikroszkópos vizsgálat, melynek során már lehet következtetni egyes pigmentekre, másokat ki lehet zárni és el kell tudni dönteni, hogy milyen irányban vizsgálódjunk tovább. A vizsgálatokat szakértők végzik, akik a Képzőművészeti Egyetemen, a Kémiai Kutatóintézetben, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetben, a Műszaki Egyetem Fizikai-Kémia és Anyagtudományi tanszékén vagy a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben dolgoznak. Kémiai teszteket, oldódási próbákat és fotótechnikai vizsgálatokat viszont egyszerűbb eszközök segítségével is el lehet végezni.

 

 

Lüszterezés

Lüszterezés

A festett motívumok-virágok árnyalására használtak egy áttetsző réteget, amelynek polarizációs mikroszkópon elkészített képét láthatjuk.

Oldószer-sor

Oldószer-sor

A tisztítási próbákhoz oldószer keverékekre van szükség. A tisztítási próba során egy olyan oldószer keveréket keresünk, amellyel a szennyeződést eltávolíthatjuk, de a festett rétegnek nem okoz károsodást.

Ólomsárga teszt mikroszkópos képe

Ólomsárga teszt mikroszkópos képe

Anhidrid gipsz ásvány

Anhidrid gipsz ásvány

Ólomsárga pigment

Ólomsárga pigment

FTIR vizsgálat

FTIR vizsgálat

Röntgendiffrakció

Röntgendiffrakció

Festett rétegek

Festett rétegek

EMA vizsgálat

EMA vizsgálat

Berlini kék pigment

Berlini kék pigment

Szferolitok

Szferolitok

Szilárdítási próba

Szilárdítási próba

Kémiai teszt

Kémiai teszt

Cinóber ásvány

Cinóber ásvány

Festett rétegek

Festett rétegek

Festett rétegek

Festett rétegek

Berlini kék ásvány

Berlini kék ásvány

XRF vizsgálat

XRF vizsgálat

Leggyakrabban használt vizsgálattípusok:

 

Polarizációs mikroszkóp, pigmentvizsgálatok

Fotótechnikai vizsgálatok

Kémiai tesztek

Elektronsugaras mikroanalízis EMA + Scanning Elektron Mikroszkóp SEM

Infravörös spektroszkópia FTIR

Röntgenfluoreszcens analízis XRF

Röntgendiffrakció XRD

 

A vizsgálatokkal a festékek pigmentjeit, kötőanyagát tudjuk megállapítani. Bizonyos esetekben a festék korát behatárolni a pigmentek korszakokhoz kötődő felhasználása alapján lehet.

A polarizációs mikroszkópos vizsgálatokkal az adott tárgy festékéből vett porminták és műgyantába beágyazott festékdarabkák vizsgálhatók. Előbbivel a pigment tulajdonságaira, meghatározására következtethetünk, míg utóbbival a festék egymás alatti rétegeiről kaphatunk információt. A pigmentek kémiai reakcióit is mikroszkóp alatt lehet hatékonyan vizsgálni.

Az úgynevezett nagyműszeres vizsgálatokkal lehet megfigyelni a pigmentek különböző sugárzásokra adott „válaszait” (anyagra jellemzően karakterisztikius), amiből következtetni lehet a pigment összetételére (mint pl. EMA, XRF). Szintén sugárzással gerjesztett módszer, amely a molekulaszerkezetet (FTIR), illetve a kristályrácsot vizsgálja (XRD).

Sokszor nem mindegyik vizsgálat hoz egyértelmű eredményt, ezért ezek alkalmazása gyakran egymásra épül és kiegészíti egymást.