A kamarásasztal a Létavértesi Református Gyűjtemény tulajdona. A tárgy egy tűzeset során több helyen megégett, szerkezetileg és esztétikailag is igen komoly károsodások érték. A restauráláskor az volt a cél, hogy a szerkezetileg meggyengült elemeket kiegészítve megerősítsük, a gyenge megtartású elemeket szilárdítsuk a tárgy további károsodásainak megelőzéseképpen. A tárgy kiállíthatóságának szempontja miatt a gyűjtemény tulajdonosában és a muzeológusban felmerült az igény, hogy az esztétikai károsodásokat is szükség lenne helyreállítani. Az elszenesedett maradványok szükségessé vált eltávolításával lehetőség nyílt a törésfelülethez illeszkedő kiegészítések elkészítésére. A retusálás Rozsnyai Istvánnal és Bihari-Horváth Lászlóval történt egyeztetés alapján csak a kiegészített felületeken történt meg.

Az 1860-as datálású kamarásasztalt, feltehetően a Balázs család valamelyik tagja festette. Id. Balázs Pál bútorfestő-asztalos 1833-ban települt át családjával Abásfalváról Homoródalmásra. A század végéig fiával Ifj. Balázs Pállal és feleségével Sándor Máriával festették a falu bútorait. Idősebb Balázs Pál testvére Balázs Mózes vándor orgonakészítőként és bútorfestőként dolgozott, ezért lehetséges, hogy esetleg ő is részt vett a homoródalmási bútorok virágozásában.